Bevásárló szatyor

elmélkedés Nagyböjt I. Vasárnapjának szentírási szakaszaihoz

Rutinos háziasszonyok retiküljében - vagy manapság a kocsi hátuljában - mindig ott van a bevásárló szatyor. Ez a kicsire összehajtható, mégis nagyméretű és nagy teherbírású szatyor azt a célt szolgálja, hogy ha beugrik a ház úrnője a henteshez, a zöldségeshez, a pékhez, és meglát valamit, ami beleillik a hétvégi menübe, azt gond nélkül hazacipelhesse. Amikor bevásárol, a roskadásig megrakott polcok gazdagságából visz magával egy szatyornyit; elégedett, mert megszerezhette a megálmodott ételek alapanyagait.

Isten az egész világot árukkal tömött bolttá tette számunkra. Megtölthetjük életünk szatyrát mindazokkal a javakkal, amelyekkel szeretteinknek asztalt terítünk. A degeszre megtömött szatyor célja, hogy emlékeztessen a gazdagságra, amiből merítette tartalmát. Összeköt a bolttal, végeredményben Istennel, gazdagságunk forrásával, aki "nekünk adta ezt a tejjel-mézzel folyó földet" (MTörv 26,9b). A világ minden vallásában azért imádkoznak, hogy Isten majd segítsen. Mi, keresztények már ma hálát adunk azért, hogy "Ő bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják." (Róm 10,12b) Az imádság számunkra elsősorban nem kérés, hanem hálaadás, a bizalom szava. Isten elhalmoz minden élőt áldásával, és hogy ezt megtapasztaljuk, elég annyi, hogy vele töltjük mindennapjainkat. Isten Jézus Krisztusban egészen közel jött hozzánk, hogy megossza velünk szabadságát és üdvözítő életét. "Az Úr meghallgatta könyörgésünket, meglátta nyomorúságunkat [...] kivezetett minket" a szolgaságból, rabságainkból. (Vö. MTörv 26,7-8) "Ha tehát a száddal vallod, hogy „Jézus az Úr!”, és a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halottak közül, üdvözülsz." (Róm 10,9) Ezt a boldog Istennel-létet szegezi szembe Jézus az ördög kísértéseivel: "Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!" (Lk 4,8) Az ördög a szatyrunkat akarja istenünkké tenni, de Jézus elkergeti mellőlünk: "Ne kísértsd Uradat, Istenedet." (Lk 4,12b) Jézus segít, hogy belássuk: a szatyrunk inkább állandó alkalom arra, hogy Istent dicsőítsük az ő ajándékaiért.

Jóléti társadalmunk polgára legszívesebben arra összpontosít, hogy az ízletesebbnél ízletesebb falatok közül kiválassza az élelmiszerüzletben, mihez van éppen kedve. Nem csoda, ha polgártársaink nagy része templom helyett is boltba jár. Bennünket azonban Isten minden ajándéka arra ösztönöz, hogy Jézus példájára az Atyával legyünk, és az üdvösségre, a vég nélküli boldogságra nyíljon ki a szívünk.